1971-től a Budapesti Spartacus, 1979-től a Tatabányai Bányász, 1984-től az FTC, 1987-től az olaszországi Como vízilabdázója volt. Junior Európa-bajnok, Universiade ezüst érmes, 17-szeres felnőtt válogatott volt. Állatorvos-doktori oklevelet, vízilabda edzői, vízilabda mesteredzői oklevelet szerzett. A Como játékosa, majd edzője. 1997-től 16 éven keresztül a magyar férfi vízilabda válogatott szövetségi kapitánya. Ötször választották az év szövetségi kapitányává, 2006-ban Prima Primissima díjban részesült. A Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetései közül a legkiemelkedőbb a 2008-ban kapott Nagykereszt. 2008 novembere óta Budapest díszpolgára. 2011-ben a Halhatatlanok Csarnokának tagjává avatták. Miskolc város lakosai döntése alapján róla nevezték el a miskolci Városi Uszodát. Négy cikluson át vezette a magyar férfi vízilabda válogatottat, melyből egyedül álló módon, háromszor olimpiát nyert! 2013-2016 ig a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke.
„A vízilabda válogatott mindig is híres volt arról, hogy szinte az egész csapat büszkélkedhetett főiskolai, egyetemi végzettséggel. Fontosnak tartom azokat a kezdeményezéseket, amelyek minél több élsportoló előtt tárja ki a felsőoktatás kapuit – nem fogom bánni, ha a diploma nem a vízilabdázóink privilégiuma lesz.”